Őrült projektek: mesterséges szigetek

Az építészet fejlettségének hála, a formatervezett szigetek építése mára szinte határtalan. Nem véletlen, hogy sorra emelkednek ki a Perzsa-öböl langymeleg vizében; az öböl menti gazdag államok tíz kilométerekkel növelik így tengerpartjuk hosszát.

A mesterséges szigetek többsége egyszerű törmelékkupac, míg egy részük dollár milliárdokból készült építészeti remekmű. A fogalomról legtöbben talán az utóbbi egy évtizedben, a Közel-Keleten született luxusszigetekre gondolnak, melyeket a hivalkodó, környezetromboló jelzőkkel szokás illetni. Építésük azonban mindemellett közel sem értelmetlen: a közvetlen tengerparttal rendelkező ingatlanok, szállodák számát növelik így, mely egy, a jövőjét a turizmusra, a gazdagok kényeinek kiszolgálására építő állam esetében ésszerű döntés. A pompa és a fényűzés igénye azonban elszabadult, és mind merészebb megoldások születtek. Íme, ilyen egy luxus földkupac a tengeren, arab módra!

Dzsumeira Pálma

12,3 milliárd dollár, 90 millió köbméter homok, hétmillió tonna kő és negyvenezer dolgos kezű munkásember – a világ talán legismertebb mesterséges szigetének hozzávalói. A Dubaj partján álló Dzsumeira Pálma (Palm Jumeirach) ugyan még nem épült be teljesen, de már most a tömény arab luxust hirdeti.

A pálmafatörzset formáló részén apartmanlakások és szállodák állnak, míg a törzsből szétágazó leveleken luxusvillák épültek. A nyílt tenger felől érkező hullámok erejét megtörni hivatott, íves hullámtörőn a világ legnevesebb szállodáit találni a Kempinskitől az Atlantisig. Az ingatlanok ára nagyon változó a Dzsumeirán, bár kivétel nélkül drága mind. Egy 66 négyzetméteres lakás a törzsön 45 millió forintért már miénk lehet, míg egy közel ötszáz négyzetméteres, négyhálószobás villáért eurómilliókat kérnek.

A pálma része az a két kis, Logo-nak nevezett sziget is, melyek a törzset két oldalról szegélyezik. Az attól jobbra eső már teljesen elkészült, rajta villákkal, kikötővel, hatalmas medencékkel és villákkal, míg a másikon épp csak belekezdtek az építkezésekbe. E két sziget egyébiránt Dubaj uralkodójának, Mohammed Bin Rásid Ál Maktúmnak a tulajdona.

Ahogy a város, úgy a Dzsumeira is félkész, ez pedig érződik a hangulatán.

Katar Gyöngye

A Katar fővárosa, Doha mellé épített sziget a Dzsumeirához hasonlóan félkész. A katariak új büszkesége tökéletesen prezentálja a Közel-Kelet luxus-képét: három hatalmas öble (melyek mindegyike yachtkikötő) Monte-Carlo, míg területének egy jelentős része Velence hangulatát idézi. A Gyöngy az európai luxus életérzést másolja, annak minden giccsével, ürességével, így ez sem más, mint egy hatalmas kirakat arab gazadagoknak.

A dollármilliárdokból épült sziget harminckét kilométerrel növelte Katar tengerpartjának hosszát. Egyes pletykák szerint nem ez lesz az egyetlen mesterséges földhalom a Doha melletti vizeken: a közeljövőben több új projekt munkálatai indulhatnak. Várhatóan 2015-re készül el teljesen. A tervek szerint akkorra épül fel mind a tizenötezer lakás, melyekkel összesen negyvenötezer ember lakja majd. A lakásokon túl számos luxusszálloda, és villa is áll majd rajta.

Durrat al-Bahrein

Bahrein egy apró, 750 négyzetkilométeres sziget, Katartól nem messze. Az egykor gyöngyhalászatból, majd kőolajból gazdaggá lett királyság több mesterséges szigetet tervez építeni rövid tengerpartja mellé. Mindezek közt talán a legszerényebb a Durrat al-Bahrein, mely tulajdonképpen nem más, mint egy lakópark a tengeren.

A 2004-ben indult beruházás mintegy 6 milliárd dollárba került, és 21 négyzetkilométerrel növelte meg Bahrein területét. A hat atoll- és öt halformájú sziget mindegyikén villák állnak. Azok majd' mindegyike saját partszakasszal bír; a telkek döntő részét – a hullámtörő szerepét betöltő – kövek szegélyezik, míg egy részük a nyílt víz erejétől védett, homokos partszakasszal bír.

A jobb adottságú villák ára közelít az egymillió euróhoz. Ennek (link) az 1000 négyzetméteres telekkel bíró, öt hálószobás villának 250 millió forint az ára, de egy szolidabb háromszobásé, fele akkora telekkel is 150 millió.

A Perzsa-öbölben tucatszám vannak születőeben a szigetek. Úgy tűnik, az új évezred burzsoái a rideg kastélyok helyett a vízre kötöztetett luxust kedvelik.

A projektek legtöbbje azonban még nagyon kezdetleges szinten áll, sokuk csak a tervezőasztalon, és látványos bemutatóvideókon látható. A legőrültebbek egyike talán a félkész Világ-szigetek, de a szintén félkész Dzsebel Ali Pálma sem kevésbé nagy beruházás. Sok egyéb mellett, a Bahrein fővárosa mellé épülő Muharraq, vagy a libanoni Cédrus-sziget (mely talán el sem készül) is érdemes lesz majd a figyelemre.